2009.08.-09.szám
Összes: 11 (1 - 10)| 1 | 2 » »» |
JOGSZABÁLYFIGYELŐ
2009. szeptember 29.
Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)A jogszabályfigyelő 2009. április 7-i lezárása óta az alábbi - a társadalombiztosítást is érintő - fontosabb jogszabályok jelentek meg:
tovább
ÜGYINTÉZŐK ROVATA
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)Kérdések-Válaszok
Kérdés: A folyamatosan, 2002. 01. 01-jétől biztosított dolgozó, cégünknél 2009. 04. 01-jétől áll munkaviszonyban.
Keresőképtelen lesz 2009. 09. 21-től, betegszabadságra időarányosan jogosult 2009. 09. 21-től 2009. 10. 05-ig.
2008. évben nincs 180 napi jövedelme, a táppénzre jogosultság első napjától visszafelé számított 180 napi munkabér: 800.000,- Ft. Nem rendszeres jövedelemként, 2009. 09.03-án 15.000,- Ft túlórát, és 2009. 10.03-án 18.000,- Ft túlórát fizettek ki részére. Kérdés, hogy mennyi lesz a biztosított napi táppénze?
tovább
TÁJÉKOZTATÓ
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásokról, folyósításuk melletti munkavégzésről szóló jogszabályok legújabb változásairól
tovább
AZ EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK HELYZETE AKKOR ÉS MOST (A rokkantsági nyugdíj melletti munkavállalás legújabb változásai)
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)Jelen cikkünket az indította útjára, hogy 2009. július 1-jével ismét változtak a rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályok. A változtatás célja eredetileg az adminisztrációs egyszerűsítés lett volna, hiszen a 2008. január 1-jétől hatályba lépett - a korábbiakhoz képest újszerű - szabályok alapján nehezen lehetett követni, kiszámolni, hogy mekkora az a kereset, jövedelem, amit anélkül érhetnek el a rokkantsági nyugdíj mellett munkát vállaló személyek, hogy a nyugdíjukat ne veszítsék el. Ez a nehézkes számítás az új szabályokra való "két lépcsős áttérés" mellett mind a foglalkoztatóknál, mind a munkát vállaló nyugdíjasoknál bizonytalanságot eredményezett. (A "két lépcsős áttérés" alatt értjük, hogy 2007. december 31-ét követően megállapított rokkantsági nyugdíjak melletti munkavállalásra már az új szabályokat kellett alkalmazni, míg a 2008. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíjak esetén ezek csak 2009. január 1-jétől érvényesültek.)
tovább
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény újabb módosítása
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)Az Országgyűlés 2009. június 22-i ülésnapján elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) újabb módosítását. A 2009. évi LVI. törvény a Magyar Közlöny 88. számában került kihirdetésre.
tovább
Külföldiek (kötelező) magánnyugdíjpénztári tagsága
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)Foglalkoztatók részről gyakran felmerül a kérdés, hogy az alkalmazásukban álló külföldi személyeknek kötelezően be kell-e lépniük magánnyugdíjpénztárba, azaz pályakezdőnek minősülnek-e a magyar jogszabályok alkalmazása során.
tovább
Legújabb!!! A krízistámogatásról!
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)Tájékoztató a krízishelyzetbe került személyek
támogatásával kapcsolatban
A Kormány a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló rendelet elfogadásával egy újfajta, méltányossági alapon megítélhető támogatás bevezetéséről hozott döntést, mely lehetőséget nyújt a gazdasági válság negatív hatásainak enyhítésére. A rendelet célja, hogy a gazdasági válsággal összefüggésben krízishelyzetbe került személyeknek, családoknak az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást állapítsanak meg - a települési önkormányzat jegyzőjének javaslata alapján - a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok.
tovább
A társadalombiztosítási jog szankciórendszere
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)A társadalombiztosítási jog által rendezett jogi normák szerkezetét - mint a jogi normákét általában - hipotézis (tényállás), diszpozíció (rendelkezés) és szankció (jogkövetkezmény) együtteseként lehet jellemezni. A jogszabály a tényállás bekövetkezése esetén a diszpozícióban előírt magatartási tanúsítását írja elő a jogalany részére. Az előírt magatartás, cselekvés megtétele vagy éppen hiánya (elmulasztása) esetén negatív joghatás, azaz szankció, valamilyen jogkövetkezmény helyezhető kilátásba. Ezeket a szankciókat a társadalombiztosítási jog a tényállást tartalmazó jogszabályokban (Tbj. Tny. Eb. tv) a jogviszony sajátosságára tekintettel rendezi, illetve ezektől elkülönülve más jogszabályra utalva hívja elő (Art.) . A szankciók kétfélék lehetnek. Objektív jellegű, ún. reparatív szankció (pl.: késedelmi pótlék), amely a késedelemmel okozott sérelem jóvátételére szolgáló kamatjellegű jogkövetkezmény. Szubjektív jellegű szankció, amely a vétkességre, felróhatóságra figyelemmel alakítható (pl.: mulasztási bírság). Utóbbiak az ún. represszív szankciók, melyek visszatartó erőt képviselnek, a jövőbeni jogsértéstől való tartózkodást szolgálják és céljuk a prevenció. A társadalombiztosítási jog szankciórendszere az 1997-es nyugdíjreform óta, az 1998. január 1-től életbe lépett ún. négyes törvénycsomag (Tbj. Tny. Eb.tv. Mpt.) bevezetésétől számítva egységes alapokon nyugszik. A szankcionálás alkalmazásánál figyelembe veszi a jogsértés eltérő súlyát és annak gyakoriságát, vizsgálja a jogsértő magatartás formáját (pl.: szándékosság kérdése). A szankciórendszer arra épül, hogy a jogkövetkezményt mindig a jogalannyal szemben alkalmazzák, nem merül fel az egyéb jogviszonyokba történő beavatkozás. (Például az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató nevében eljáró könyvviteli szolgáltató mulasztása esetén a jogkövetkezmény a kötelezett foglalkoztatót, azaz a jogalanyt terheli.) Mindemellett a szankciók alkalmazásánál azonban kötelező alapelvek mentén kell eljárni.
tovább
A mezőgazdasági őstermelők járulék és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére vonatkozó előírások
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)A mezőgazdasági őstermelők 2007. január 1-jétől tartoznak a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe. Ettől az időponttól - a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén - biztosítottnak minősülnek és járulékfizetési kötelezettségük van.
A Tbj. tételesen nem határozza meg az őstermelő fogalmát, az Szja-törvényben meghatározott személyt kell mezőgazdasági őstermelőnek tekinteni.
tovább
A társadalombiztosítási kötelezettségek és a munkaidő csökkentés
2009. szeptember 29. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)A gazdasági világválság következményeként a gazdálkodó szervezetek esetében egyre inkább előtérbe került a létszámleépítés szándéka.
Alternatív megoldást jelenthet a létszámleépítés helyett a munkaidő csökkentése. Ebben a cikkben a munkaidő csökkentésével összefüggésben a biztosítással és ennek szerves részeként a járulékfizetési kötelezettség alakulásával kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át.
tovább
